Mi az igazság a gyümölcslé egészségre gyakorolt hatásáról?
A gyümölcslé fogyasztást sok teória és tévhit övezi. Nagyon megoszlanak a vélemények arról, egészséges-e, mikortól adható a gyereknek és milyen mennyiségben, illetve, hogy helyettesíti vagy kiegészíti-e a változatos táplálkozást. Ezekben a kérdésekben most sem fogunk általános igazságot tenni, de néhány javaslatot azért teszünk. Ez nem fogja felülírni senki fogyasztási szokásait, csak legfeljebb finomítani. Az elkövezendő tévhitek nem csak a gyümölcsleveket, hanem a smoothie-kat is érinteni fogják, mert azokat is egészségesnek véljük. Az igazság ennél jóval árnyaltabb, és inkább attól függ, honnan is származik a gyümölcs nedű, amit felhasználunk. Azt tudni kell, hogy a gyümölcslé préseléssel készül, ami egy olyan folyamat, ami bizony megfosztja a gyümölcsöket az értékes rostoktól. Nem igazán van tere a kompromisszumnak, hacsak nem egészbe turmixoljuk le a gyümölcsöt. A bolti gyümölcsös italok esetében azonban erre nincs sok esély. Sőt… egyáltalán nincs. A tartósítás miatt sem megoldható, hogy a gyümölcshús az italba kerüljön. Arról sem szól a fáma általában, hogy az eljárás miatt fajlagosan nő a cukortartalom is. Nézzünk erre egy konkrét példát is. Adott egy narancs, ami mérettől függően 60-70 kcal energiát és 4,5 gramm rostot tartalmaz, míg egy pohár narancslé 110-120 kcal a gyümölcstől függően, és a rosttartalma csupán 0,5 gramm.
Mit tartalmaz egy gyümölcslé?
A bolti gyümölcslé sűrítményből, illetve koncentrátumból készül. Ez senki számára nem titok. Ha nem is olvassuk el a boltban, vásárlás során a címkét, az interneten biztosan belefutottunk már olyan cikkbe, amely ezeket fejtegeti. Ennek az oka az, hogy így könnyebben szállítható és tárolható. A csomagolás előtt visszahígítják a gyümölcs levét, s a hígítás mértékétől függően lesz az egyik termék gyümölcsital, a másik pedig 100%-os gyümölcslé. A gyümölcstartalom alapján többféle kategóriába sorolhatjuk őket. Százalék szerint ezek a következő: 100 % gyümölcshányadú a must, minimum 25 % (alma és körte esetén 45 %) a gyümölcsnektár, majd 12% minimum gyümölcshányadig gyümölcsital, az annál kevesebb gyümölcshányad felhasználásával gyártott késztermék pedig az üdítőital.
Így vagy úgy, de nem tűnik mindez túl természetesnek. Arról nem is beszélve, hogy a gyümölcs sűrítmények kívül az italba még adalék cukor, aromaanyag és tartósítószer kerül. Ráadásul, ha néztünk már valaha málnás vagy feketeribizlis címkére, láthattunk, hogy annak az italnak a túlnyomó többsége almalé, nem is málna vagy ribizli. Azok csupán elenyésző mennyiségben találhatók meg benne. Jogosan érezzük átverve magunkat ezek után! Hogy lehet mindezt kikerülni? Tény, hogy minden nap megvásárolni a gyümölcsöt ahhoz, hogy elkészítsük az ajánlott napi mennyiséget, veszett ügy. Nagyon sokba kerülne. Alkalomadtán szerencsés, de a hét minden napján nagyon sok kiadás és idő mindezt tartani. Így marad a késztermék. Késztermék és késztermék között is hatalmas különbséget vannak.
És mit nem tartalmaz a gyümölcslé?
Tévhit azonban az, hogy ezek mindenféle jött-ment, ipari édesítőket tartalmaznak, ugyanis az Európai Parlament által 2011-ben elfogadott tilalom alapján a késztermékek csak olyan természetes cukrot tartalmazhatnak, amelyek abban a zöldségben vagy gyümölcsben természetesen megtalálható. A kisebb, családi gazdaságok ráadásul még ennél is jobban figyelnek arra, hogy az általuk forgalmazott termék minősége kifogástalan legyen. Már csak azért is, mert ez az előnyük a nagyüzemű vállalatokkal szemben. Ugyanez igaz a tartósításra is. A jelenlegi szabályozás értelmében a 100%-os gyümölcsléhez tartósítószereket, mesterséges színezéket és aromákat tilos hozzáadni. Biztosan vannak kiskapuk, hiszen lehetetlen, hogy természetesen formájában egy ital hetekig elálljon a boltok polcain, ez azonban már közel sem biztos, hogy annyira egészségtelen, mint korábban. Sok kise gazdaság pasztőrözéssel oldja meg ezt a dolgot.
A gyümölcslé egészséges vagy sem?
A helyzet azonban az, hogy az elvárásaink egyre magasabbak, és szeretnénk a házi gyümölcsös innivalónk minőségével egyenértékű italt vásárolni. Azonban erre nem sok esély van, mert az idő nem kedvez az ügyben. Emellett akár frissen facsart, akár vásárolt italt fogyasztunk, nem leszünk csak azért egészségesek, mert egész nap azt vesszük magunkhoz. Sőt, a gyümölcsben található cukor is éppúgy egészségtelen számunkra, mint a cukorrépából vagy nádból nyert fajta. Például Balin a cukorbetegségben szenvedők magas arányáért a túlzott gyümölcsfogyasztás a felelős. Azt gondolnánk, hogy mivel természetes és vitaminokban gazdag élelmiszerről beszélünk, nem nyúlhatunk mellé, de mint általában mindenre, erre is ugyanúgy igaz a mértékletesség. Egész napnyi gyümölcsös ital és smoothie ivás helyett fogyasszunk inkább vizet. Egy-két pohárral maximum jöhet a folyékony zöldség és a gyümölcs, de ennyi. Nem több.